Pentek.

Harom orat toltok azzal reggel, hogy athangoljam magm, a ketsegbeeses arnyekabol az eletorom kuszobeig. Dontsd el kislany, - mondom magamnak, amint az buszmegallo fele baktatok a dombon fel Antrimban - hogy most egesz nap morcos leszel, rosszkedvu es undok, igy este elmondhatod, hogy csinaltal magadnak egy rossz napot, vagy megprobalsz annak orulni, ami mara jutott, ha bicikli nelkul, akkor bicikli nelkul. Ne csinalj ugy, mintha a bicikli az eletede kozpontja lenne, kulonben is hanyszor ultel otthon joidoben, lustasagbol. Na igen, de az azert volt mert nem volt kedvem menni. De volt valasztasom. Most a valasztas szabadsagat vettek el tolem. A gazok. De rasegitek egy csokival a dolgokra igy a buszbol mar mosolyogva bamulom a ZOLD-seget, mikozben a fulemben valamilyen zene duborog, es azon kapom magam, hogy dudoraszom, hogy igen, ja-ja, az elet szep:)

Belfastban is sut a nap, es pralinet valogatok ebedre a Woolworthban, az idos uriemberre mosolygok, akivel osszeutkozom, de nem merges, csak mosolyog o is, es a penztaroskislany is, mert sut a nap, es vegul is a 15 deka vegyes cukor-csoki ebedben nincs semmi rossz, meg akkor sem, ha nem negy, hanem huszonnegy eves a gyerek:)
Es a City Hall elott tele a fu emberekkel, nem hiszek a szememnek; meg elenken el az emlekeimben a multkori zuhogosesos nap, mikor szurke volt az epulet, es nem bajos vilagoszold-feher, mint most, es a fu is inkabb betonnak nezett ki, most meg legszivesebben beleharapna az embar, annyira harsogo. Szinek, illatok es zajok keverednek, valaki enekel, gitarozik, kezenall, meglazitott nyakkendok, oltonyok, mezitlabak, hazitiro iskolaslanyok, heveredezo bankialkalmazattak, hippik, punkok, fenykepezo turistak hevernek mindenfele a parkban az egyenesre nyirt gyepen, es Viktoria kiralyneni nez le rajuk. Amint a sokadik eperkremmel toltott csokit bontom ki vigyorogva, es elvezem, hogy edesseget ebedelek, es erzem, ahogy telit el, ugyanugy, mint elsoben, hazafele menet az iskolabol, es elkepzelem, hogy Viktoria kiralyneni biztos mosolyog magaban a park kozepen, olyan jo ranezni erre a sok neveto emberre. Ossze-osszetalalkoznak tekintetek, es mosolyog mindenki, mert hat sut a nap, lehet ilyenkor aggodni?