2004/12/27

Talán csak annyit feljegyeznék (a feljegyzés kedvéért), hogy réges-régóta ez volt a legjobb karácsony. Mozi, meg zsivaj, meg örömködés, alvás, nemgondolkozás meg ilyes.

Most meg szakdolgozatírás. Nyaff.

2004/12/24

Gondoltam meghallgatom ezt a buzievagyot. Merthát na, nehogy lemaradjak a fősodortól, legalább tudjam, miről beszélnek. Jobban tettem volna, ha.

Sokk.

2004/12/23

"Nem kellett volna órákig a hidegben csókolozni!" - nevette bele jóemberkollégaismerős a telefonba, mikor meghallotta a dáthás hangobat.

Én meg gyorsan a munkára tértem igyekezve nem gondolni arra, hogy milyen jó a szívednek kedvessel ölelkezve állni a hóban, kóstolgatni egymást puhán, csillagos szemmel együtt nevetni, simítani egyet a lelkén, aztán mosolyogva hazabandukolni.

2004/12/19

Hazakómázom éjfélkor a munkából.
Reggel üvöltözésre ébredek.
Anyám kijelenti, hogy ma takarítunk, mert ragad a lakás, és nem látszik a lépcső a portól.

Mikor nekem fontos dolgaim vannak.
A kis fémdobozkákat telesütni mézeskaláccsal a barátoknak.
Kimosni a ruháim, mert holnap nem lesz mit felvenni.
A maradék táblázatokat megcsinálni reggelre.
Rendet csinálni felém, kívül-belül.

Ideges leszek, ha más rendelkezik az időmmel.

2004/12/17

ez
itt
most
maszat
maszatélet
maszatblog

megint csak várok
hogy vége legyen az évnek
hogy vége legyen a vizsgaidőszaknak
hogy vége legyen a télnek
hogy vége legyen a tavasznak
hogy vége legyen a diplomaírásnak
hogy vége legyen az iskolának főképp
és akkor majd kinyílnak előttem a Nagy Lehetőségek
hogy napi tizenkét órában dolgozhassak ugyanitt
miközben megy a kételkedés fent
hogy rendben csinálok-e mindent (persze nem)
de természetes
hogy aki ügyesen játssza ki a lapjait
az kap
az én számból az is rosszul jön ki
ha segíteni szeretnék

én komolyan azt hittem itt bízni lehet
de hogyan kell nem?

2004/12/16

Ide most képzeljetek el (engem is beleértve) egy jól megszerkesztett postot, ami az éjjel negyed tizenegyes pincelátogatás rémségéről szól (amelyben nem kis szerepet játszik, a pince munkahelyi volta és némi hideg szélben zörgő zacskó, meg ezeréves dossziék), valamint az ezzel összefüggő életemértelme fejtegetésről, amitől ezúttal megkímélek mindenkit (magamat is).

Örvendezzünk.
(én örvendezés közben lépek aludni)

2004/12/14

Van valami fintorgósan ismerős abban a mozdulatban, amivel a hajfestéshez kapott átlátszó nejlonkesztyű ujját az ember lánya a gyulladt lábujjára applikálja.

Nem banánnal kéne gyakorolni, saját gyulladt lábujjakkal inkább, tuti minden lány elsőre ráérezne, hogy kell óvatosan óvszert húzni:D

2004/12/13

Tulajdonképpen egész jó napom volt ma.
Amíg el nem mentem zuhanyozni...

Álltam ott a tükör előtt meztelenül és hirtelen, minta szemüveget vettem fel, megláttam milyen vagyok valójában. Mekkora darab. Milyen karfiolos. Rengő. Plöttyedt. Undorító. Nem hittem el, de tényleg. Ekkora nem lehetek.

De a tükör ezúttal nem hazudott, és csak a két szemem világított a hájtömeg mögül, az élt csak rajtam, az tartozott csak hozzám. Be voltam zárva ebbe a testbe amihez nem akarok tartozni, amit el sem hiszek. Ez valami tévedés.

A zuhany alatt térdelve mosom a fogam undorodva attól is, hogy magamhoz érjek, mert hiába a függöny, látom látom milyen vagyok, úristen, milyen perverz az, akinek ez kívánatos lehetett valaha is, hogy nem fordult el hányingerrel küszködve, aki így látott? És habos vér dőlt a számból a dörzsöléstől, látod, látod ilyen undorító vagy, ezt érdemled, hogy fájjon.

Egyetlen döntés kéne, hogy megváltozzon.
De nem tudom, nem tudom, ezt az egyet miért nem?
Igaza van apádnak.
Gyenge vagy.
Gyenge vagy.
Gyenge.

2004/12/06

Nektek mit hozott a Mikulás?
Nekem gyomorrontást...

2004/12/05

A kincstári körbe tartozó költségvetési szervek közül a kincstári költségvetéssel nem rendelkező részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, a részjogkörű szervezeti egység az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv döntése szerint lehet kincstári ügyfél.*

Csak meredek magam elé, és igyekszem felfogni ezt a mondatot.
Cirka reggel óta:]

*részlet Dr. Sóvágó Lajos: Államháztartási ismeretek c. jegyzetéből

2004/12/03

...az egész szobám akkora mint két franciaágy...

Sürgősen kerítenem kell magamnak egy pasit.
Elvetetni magam, házat venni együtt amiben van hálószoba, hálószobába franciaágyat szerezni, a falakat homokszínűre festeni, bézs párnákat pakolni szerteszéjjel.

És akkor talán tudnám használni az IKEÁban frissen vételezett burgundi ágytakarómat.
Franciaágytakarómat.

2004/12/02

Nem értek a fotózáshoz. Egy cseppet sem.
Nem értek tulajdonképpen semmilyen művészethez.

Megvannak a személyes preferenciáim, mi az, amit nagyra tartok, ami tetszik, ami szerintem ízléstelen, értékelhetetlen, giccs, béna, nevetséges, hányinger, fúj, nemáár.
Ítélkezem léptem-nyomon, kicsit fensőbbségesen néha, a saját kicsi világomban én vagyok a Jóízlés Netovábbja. Tetszik a barna és a sápadtrózsaszín együtt, de hányok a lakk boszorkánycsizmáktól halászfarmerrel. Ezt úgy élem meg, hogy a barna és a sápadrózsaszín szép, a boszicsizma csúnya. Van Gogh szép, Petőfi béna. Dalí eszméletlen, a Bovaryné unalmas, jazzt jó hallgatni, Vivaldit nem.

Henri Cartier-Bresson a oldalra került az én netovábbos világomban. Azt hiszem maradni is fog.
És blog a munkahelyről.
Főnök sütteti a pocakját az óceán túlfelén, én meg hitelkérelemmel szenvedek, oh well.

És tegnap mozi. Bridzsetdzsónsz felejthető.
A hihetetlen család meg eszméletlen. Végre igazi (modern) gyerekmese a Disney-től, pocakosodó szuperhősapuka, nagyseggű szuperhősanyuka.

És igenis túl sokat parázom, pláne a konzulenstől (kaptam egy hónapot!! még), sulitól. (Azért itt kering ám egy beszélgetés emléke, G.-vel, nagy bólogatások közepette, hogy jó-jó, ötös, meg jól sült el, de ugyanennyi esélye lett volna,hogy nagyon megszívjamjuk. Anyu meg: El kéne gondolkodni azon kislányom, hogy az elmúlt tizeniksz év eredményeit nem lehet csak és kizárólag a mázlira fogni.)