Nem akarom, hogy A ilyen anyagias legyen, annyira hogy már előre félek mikor kezd el megint a pénzről és százalékokról mesélni.
Nem akarom, hogy eszembe jusson, hogy olyan társat szeretnék mint B, aki pár napja nősült és holnap indul nászútra.
Nem akarom, hogy úgy legyek rosszul, hogy ne tudjam eldönteni: a túlzásba vitt ivászat, vagy a ki nem mondott dolgok miatt szeretnék nemgondolkodni.
Nem akarom, hogy megint belelkesüljek valamibe amit pár hónap múlva abbahagyok, pedig most annyit biciklizek, hogy ennek szükségszerűen meglesz a böjtje is.
Nem akarom, hogy olyan cikkeket találjak reggel az indexen, amit szar, buzi, szopás szavakkal adnak el.
Nem akarom, hogy felmerüljenek bennem olyas gondolatok, vajon melyik párt avagy politikus hazudik nagyobbat.
Nem akarom, hogy mérlegelnem kelljen a köröttem lévő emberek szavának súlyát.
Nem akarom, hogy véletlenül elüssön egy autó, mikor narancsárga kis fejkendőben tekerek a belvárosban.

Nem akarom, hogy a nemakarokebbenavilágbanélni érzés reggel még itt legyen a gyomromban, szememben.