Nem mintha ma olyan jó nap lett volna, bár ha az ég is megsegít meglesz a kettes azon a f@sza kis jogvizsgán, amire már nem volt kedvem olvasni se.

Írtam a levelet, persze, Neked is jó lesz így, nekem is, most egy kicsit sz@r és kész. Nem számíthattál rá. Válasz nem jött, pedig olvastad tudom. Én két napja szokom a gondolatot, Te csak két órája és persze így a jó, de azért lehet mégis getva érzés ugye? Mert én mondom, menj akkor, el. Nekem jobb így és az önvédelem az első.
Ezek a szabályok, így tiszta, megbeszéltük mi ezt előre, ugye? Ugye? UGYE?

Persze én már rég tudom, hogy nem így van, a kapcsolatok nem szabályok szerint működnek, mert f@sza, hogy mi rögzítjük a dolgok meg e szerint mennek, de tudod a gondolatok (is) csaponganak, és a gyengédség veszélyes dolog. Te vajon tudtad-e? És tudod-e most, hogy a bőrödön érzed?

Enyhítsünk, egy sms ennek, egy annak, terelésképp, szinte súlytalan mind. Szinte. Súlytalan. Mégis győztes válasz jön egytől, és nem, nem akarom, de máris mintha másik csapdába csúsznék.

És így tanuljon jogot az ember.