Reggel tíz óra hét perc, két teleírt A4-es lappal a kezemben telefonálásba kezdek. Délután 17 óra 5 perc, leteszem a telefon és várom, hogy EU tagok legyünk.
48 hívott biztosítóból kb. 32 nem foglalkozik Észak-Írországgal, mert túl nagy a kockázat, 25 nem biztosít robogót, 47 nem vesz figyelembe nem UK jogosítványt, 12-nek nem értem az akcentusát, 8 nem érti az én akcentusomat. 21 autónak, 2 háznak, 1 UFÓnak érti a robogót. 3 megkérdezi Magyarország az EU tagja-e, 34 olyan tréningnapot ír elö, ami csak Angliában, Velszben és Skóciában létezik, 43 csak full érvényes UK jogosítványt fogad el.
Olyan metszet nincs, amely engem biztosítana, egy 24 éves lányt, egy évre, 7 éves magyar jogsival.

Ellenben 16 éves kölköket, 29 font befizetése, és némi papírmunka után biztosít, még akkor is ha a gyerk?c életében nem ült biciklin, és robogót is csak rajzfilmben látott. Úgyhogy most papírmunkázok és 29 fontozok én is, amit mellesleg Provisional Licence-nek hívnak itt, és két évig érvényes, autóra is.
Nem értem, hogy mitöl tudok biztonságosabban vezetni egy papírtól, amihez még egy kifestökönyvet sem kell kitöltenem, hogy bebizonyítsam, ismerem a különbséget a piros és a zöld között, de ha egyszere ök azt mondják, akkor így van és kész. Ök az okosok, én meg csak egy papírtöltögetö, jövöbeli Prov.Lic. tulaj:]