Elhányom magam ha még egyszer le kell írnom a mezőgazdaság, a hitel, a hatékonyságnövelés és az alacsony jövedelmezőség szavakat egy bekezdésen belül.
De ez már a célegyenes, komolyan.

Azért sírok a kimerültségtől és számolom az órákat, hogy mikor lesz mág vége. Közben különböző sarkokban halmozódnak a barátok, akivel majd találkozom, problémák, amiket majd megoldok, kapcsolatok, amiket majd helyreteszek, délutánok, amiket átolvasok, átugrálok, átnevetek, áttévézek, átszeretek.

Ha még emlékszem hogy kell ilyeneket csinálni.