Az ember elaggodalmaskodik ilyeneken, hogy lekési a villamost, fáj a feje, sok a munka, mindjárt diploma, blablabla, blablabla.

Mindez mennyire lényegtelenné válik, mikor sokkot kapsz. Keresed a szavakat, próbálod megérteni, felfogni, amit az arcodba kaptál.
Aztán lassan szétárad az érzés, és csak mosolyogsz és mosolyogsz...:)

G!
Nem mondtam ám igazat, kaptam már közel ekkora sokkot egy levélben.
Hejj, lány(asszony?) ugyancsak le kéne ülnünk beszélgetni egyet, annyi, de annyi kérdésem van!